Mennyit ér az olcsó linképítés? (SEO Esettanulmány)

Megéri kockáztatni a webes jelenléted fityinges linkekkel?

A keresők rangsoroló algoritmusának kezdetektől fogva az egyik legfontosabb összetevője az adott oldal linkháttere. Mivel a céloldal belső (kereső)optimalizálása többnyire egy véges folyamat, s önmagában még nem elég a jó pozícióhoz, ezért szükségünk lesz a bejövő linkekre is, melyek a közvetlen látogatottság mellett az áhított Google helyezéshez is elsegítenek minket.

Rengeteg buktatója lehet az olcsó linképítés kampánynak; rossz koncepcióval akár bajt is okozhatunk a weboldalunknak, vagy csak az időnket és a pénzünket égetjük.

Szintúgy fennáll a veszélye, hogy légvárat építünk, aminek csak ideiglenes eredménye van.

Seo armageddon

Az 2012. április 24-én szabadon bocsátott pingvin update igen sok borsot tört szegény webmesterek orra alá. Elsősorban azok itták meg a levét, akik túlerőltették a keresőoptimalizálást. Vagy máshogy mondva: összekeverték a keresőoptimalizálást a webspam gyártással (akár véletlenül, akár tudatosan).

Ezt a hibát tipikusan azon oldalgazdák követték el, akik lényegében az egész vállalkozásukat a Google-ből áramló forgalomra építették, de nem állt rendelkezésükre megfelelő mennyiségű erőforrás, hogy igazán nívós online kampányt folytassanak, inkább kis pénzből ‘gagyiztak’.

Hogy megértsük valamennyire a dolog hátterét, kezdetnek érdemes átfutni a Microsite masters kutását, mely szerint ez az anti-seo Google frissítés leginkább a természetellenes (vagy annak titulált) linkelést büntette meg (az sem árt, ha ismerjük a Google irányelveit is). Mit jelent a természetes linkelés? Sok száz weboldal elemzése alapján úgy tűnik például, hogy  kb. 65% fölött lévő tökéletes horgonyszöveg arány már túl sok és jön a büntetés. Ugyanígy probléma lehet a kizárólag keresőmanipulálásra létrejött katalógusokból érkező linkek túlságosan magas aránya.

Azonban úgy tűnik, hogy ki lehet lábalni a rosszul megkomponált linképítési stratégiából – ahogy ezt láthatjuk néhány hitelt érdemlő beszámolóból. Sajnos csak elenyésző mennyiségű ilyen beszámolót találni. Az október 17-én megjelent disawov link (visszautasított linkek) segítségével nagyobb befolyásunk lehet az ártalmas linkek eltávolításra. A dolog működik itt olvashatunk róla hitelt érdemlő beszámolókat. Ezt az eszközt csak akkor használjuk, ha valóban a pingvin update áldozata lett az oldalunk (vagy webmester eszközön keresztül kaptunk levelet a természetellenes linknövekedésről) és akkor is csak rendkívül körültekintően. Hogy pingvin áldozat lett-e az oldal? Nézzük meg melyik nap esett  vissza a forgalom és vessük össze a google frissítések időpontjával (nem minden frissítés jelenik meg világszert, magyar nyelven 1-2 hét csúszás is lehet).

Ha el is tekintünk a konkrét adatoktól, be kell látnunk, van némi logika a horgonyszöveg alapú büntetésben – hiszen valójában igen ritkán linkelnénk meg önszántunkból mondjuk a microsoft.com -ot “operációs rendszer” szöveggel. Vagy az oldal brandjét (Microsoft), vagy a domain nevet (Microsoft.com) esetleg az url-t (http://microsoft.com) írnánk oda elsősorban, vagy például az ‘itt tekintheti meg az oldalt’ jellegű horgonyszövegeket.

Érdemes nem optimalizált blogokat, nagy magazinokat olvasgatni és megnézni, hogyan  linkelnek más oldalakat, majd hasonlítsuk össze egy átlagos SEO szöveggel- ugye mennyire szembetűnő a különbség?.

Mi a helyes út?

Ennek a koncepciónak ellentmondani látszik ez a kutatás, mely a wikipedia aloldalaira mutató linkeket vizsgálta kicsit (és nehéz lenne azt mondani, hogy a wikipedia linkeket vásárol, vagy bárhogy manipulálna – semmilyen érdek nem áll emögött). Érdekes eredmény, a valóban természetes linkek ugyanis 90% fölött mutatnak teljes egyezést (a kutatás az aloldalakról szól) –  magára a domainre meg lényegében csak brand linkek mutatnak. Úgy tűnik tehát, az aloldalak esetében nem igazán érvényes ez a túloptimalizálás büntetés. (Tegyük hozzá: a wikipedia bizalmi faktora megkérdőjelezhetetlen, elképzelhető, hogy az ennyire erős oldalakat máshogy kezeli a Google).

Összességben kijelenthetjük, hogy a bár helytálló a feltételezés, hogy nem igazán érdemes túlerőltetni a kulcsszóra optimalizálást, nem feltétlenül követünk el hibát vele. Valószínűleg nem (csak) ebben rejlik a titok és egészen biztos, hogy nem olyan szigorúak a játékszabályok, mint ahogy azt sokan feltételeznék. Valódi, komoly kutatások sokasága nélkül vélhetőleg nem is lehet igazán megoldani a feladványt – s mire sikerül, már réges-rég változott annyit az algoritmus, hogy nagyjából érvényét veszítse a dolog.

Amit javasolni tudok egyfajta paradigmaváltás a linképítésben, ami a külföldi keresőoptimalizálók körében már egyre inkább elfogadottá vállt, de nálunk még nem igazán akar széles körben működni.

Brand a lelke mindennek

Ahelyett, hogy azon tipródnánk, hogy vajon megfelelő százalékban van a fő kulcsszavunk a ránk mutató linkekben, nem vittük-e túlzásba; a linkeket, mint brand építési eszközt használjuk (az interneten -a Google szemében is- brand lehet bármelyik domain név is). Ha ezt a szemléletet magunkévá tesszük, akkor a linképítési koncepciónkban hirtelen áttolódik a hangsúly a mennyiségiről a minőségi linkekre. Hisz a brand csak az emberek fejében épülhet ki, nekik akarjuk eljuttatni üzenetünket, termékünket. Tehát a legfőbb cél olyan linkek kiépítése lesz, amivel közvetlen reklámot és látogatottságot szerzünk; s nem fecséreljük az időnket olyan tevékenységekre, melyek csak és kizárólag a keresők számára nyomnak valamit a latban. Sajtó megjelenésekkel, PR cikekkel*, hirdetésekkel, tartalom marketinggel, közösségi média alkalmazásával – vagyis valódi marketinggel vívhatjuk ki a látogatók és keresők figyelmét tartósan. Lényeg, hogy a linkek elsősorban a közvetlen látogatószerzés miatt épüljenek – vagy ami még jobb: természetesen. És ahhoz, hogy maguktól linkeljenek minket, ahhoz bizony kiemelkedőt kell nyújtanunk, nem elég egy üres blogbejegyzés.

*(Valamilyen oknál fogva a magyar webmester közösségben PR cikknek lett kikiáltva a “minőségi” oldalakra kirakott “hosszú” (1000-1500 karakteres) szöveghalmaz is. Amíg ezeket az oldalakat nem látogatják valódi emberek és ez a cikk nem teremt semmilyen értéket, addig pont annyit ér, mint egy jobb katalógus link – csak éppen drágább. Aki nem tudná, mi az a PR, annak ajánlott a wikipédia vonatkozó bejegyzése).

Persze tisztában vagyok azzal, hogy ezek a fogások már bőven meghaladják egy átlagos mikrovállalkozás költségkeretét. Ők kénytelenek “gagyizni”, olcsó húst sütögetni, hiszen a számukra maximálisan elérhető  havi 500.000 forint nagyságrendű megrendelésért nem feltétlen érdemes havi százezreket költeni a hosszútávon megtérülő online marketingre. Nekik marad a katalógus linképítés a “PR cikkezés” és egyéb olcsó seo megoldás.  Szó se róla, ezek a technikák a mai napig működnek valamennyire, valóban előrébb lendítik az oldalakat a keresőkben, adott esetben akár egész komoly oldalak összeállnak a segítségükkel. De annyit tudnunk kell ilyenkor, hogy úgy építkezünk, hogy minden anyagot kispórolunk, bármikor lefülelheti a Google azokat a katalógusokat, ahonnan a linkerő jött és akkor oda az oldal (a pingvin pont erre szolgált).

Az olcsó linkek ára

Mondanivalómat alátámasztandó egy oldallal demonstrálnám, hogy milyen bajt okozhat, ha lényegében teljesen a Google-re építkezünk (sajnos az url-t nem áll módomban közzé tenni, de így is tanulságos).  ráadásul a linkprofilunkat is a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb módon építjük. És igen, kissé túl lett optimalizálva a horgonyszöveg; de maga a tartalom színvonalas (legtöbb konkurensénél színvonalasabb), maga a weboldal jól felépített, gyors és felhasználóbarát.

32 hónap alatt sikerült több, mint 3,5 millió látogatót csalni a weboldalra – egész csinos kis ingyenes látogatottság, nem igaz? De aztán jött a gonosz csúnya pingvin bácsi április 24-én és a napi 6000 látogatóból lett napi 1000 (a további frissítések ezt tovább faragták).

Itt azonnal nyilvánvalóvá vállt a legnagyobb hiba: egy forgalmi forrásra lett építve az egész. Ez lényegében meg is szűnt és visszaesett a látogatottság arra a szintre, ami 2011 februárjában volt. A hivatkozásból érkező forgalmak is túlnyomórészt egyéb keresők, közösségi megosztásokból álltak, amihez még egy startlap.hu -s címlapi link is hozzájött. De mi van a híres-neves katalógusokkal? Ők vajon mennyiben járultak hozzá a boldogsághoz? Gyakorlatilag semmivel. Egy-két lap.hu oldal tudott némi forgalmat közvetíteni, volt amelyik akár napi 10 látogatóval is megörvendeztetett.  De az igaz feketelevest a katalógusként aposztrofált webszemetek kínálják: a legtöbb forgalmat generáló hivatkozó 32 hónap alatt 56 látogatót hozott az oldalra. Magyarán a Google kegyéből való kiesés miatt a linkek is teljesen értéktelenné váltak. Ami örömteli, hogy ez a büntetés csak domain szintű, az egy szem subdomaint nem érintette, az vidáman fogadja mai napig a látogatókat.

Google büntetés a linképítés miatt – van kiút?

Természetesen nem lehetett annyiban hagyni a dolgot, meg kellett próbálni visszaszerezni a látogatottságot. A stratégia a következő elemekből állt: belső horgonyszövegek egyensúlyozása, új domainre költöztetés, a lényegesebb backlinkek átírása az új brand-nek megfelelő horgonyszövegekre.

Sikeres volt a hadművelet? Ideig óráig igen. Az első pár napban a Google robotok lányos zavarukban az eredeti látogatottság majd felét kínálták az oldalnak, majd hamar észbe kaptak. A kezdeti visszaesés utáni újabb növekedés reményt keltett a tulajdonosban, majd augusztus 10.én vége lett mindennek: egy újabb algo frissítés végképp kukába tolta a több, mint két éves oldalt. Hiába szűnt meg gyakorlatilag az oldal, a tulajdonos nem elégedetlen, hisz a befektetés többszörösét termelte ki az életpályája alatt. Tudomásul kell venni, hogy a Googlre építkezni kockázatos út, pillanatok alatt összeomolhat minden. Csinos kis listát küldtünk el a visszautasított linkekkel, reméljük lesz eredménye, amint lesz valami látható hatása megírom.

5 évvel később

2017.01.15.: A cikket csaknem 5 éve írtam, de a mondanivalója mai napig aktuális. Magát az oldalt többszöri próbálkozás után sem sikerült megmenteni. A domain a mai napig spamnak számít és képtelenség bármi értelmeset kezdeni vele. Halott a Google szemében.

Konklúzió

  • Semmi esetre se építsük az online jelenlétünket, vagy az üzletünket kizárólag egy forrásra.
  • Az ingyenes látogatói források tőlünk független cégek kezében vannak, bármikor megszüntethetik az irántunk mutatott kegyet.
  • Azon stratégiák, melyek pusztán a Google kiaknázására épülnek, rendre megbuknak – de lehet velük ideig-óráig érvényesülni. Néhány esetben a kisstílű megoldások akár költséghatékonyak lehetnek hosszútávon is.
  • Keresőoptimalizálás egyik kulcseleme a linképítés. Amikor linket építünk, akkor úgy járjunk el, mint ha a Google nem létezne – vagyis ne linképítésben és keresőmanipulációban gondolkozzunk, ehelyett brand építésben, és PR-ben. Ne a mennyiség, a minőség legyen a linkek fokmérője.
  • Bár minden jel az ilyen módszerek szép lassú felszámolására utal, a katalógus linképítés még mindig működik. Ha használjuk, éljünk vele óvatosan, és a velük elért eredményt tekintsük ideiglenesnek.

 

7 hozzászólás érkezett: "Mennyit ér az olcsó linképítés? (SEO Esettanulmány)" cikkhez

  • Portik Zalán 2012 november 06. 1:24

    A visszautasított linkek listáját milyen szempontok alapján építettétek?

    • Baross Ferenc 2012 november 06. 1:42

      GWT, OSE, majestic seo alapján összeállítottam a domainek listáját – kb. 1200 domain linkeli (linkelte). 1200 domain hatalmas mennyiség, ráadásul volt egy-két eléggé spammy linképítési kampány is, így biztosan tudtuk, hogy akár a linket felét is ki kell gyomlálni (ez akkoriban volt, amikor a negatív seo nemigen létezett; ergo úgy voltunk vele, hogy legfeljebb nem történik semmi).
      A domainekről részletes elemzést készítettünk, ez alapján próbáltuk tömegesen kiszűrni a leggyanúsabb oldalakat. Első körben kiszedtük a listából azokat az oldalakat, melyek biztosan nem lehetnek ártalmasak, így ezek nem zavartak a későbbiekben.
      Az első és legfontosabb szempont az indexelt oldalak száma: ahol ez gyanúsan alacsony (tehát csak apró töredékét indexeli a google a lehetségesnek) ment a listára. A 0 pagerank egy másik jó mutató, ami alapján el lehetett kezdeni dolgozni (nem túl meglepő módon, arányaiban sokkal több PR0 került a végső listára, mint PR4). Mivel magyar nyelvű oldalról beszélünk, óriási segítség volt a válogatásban a domain név – ami magyar volt, az kérdés nélkül maradhatott (egyenlőre), hisz azokra biztosan mi építettük a linket, vagy természetesen kerültek ki. Ami domain név alapján relevánsnak tűnhetett az maradhatott – így ez alapján összeállt egy kb. 400 domainból álló lista.
      Szerencsés helyzet volt, hogy igen könnyű volt kiszűrni a legvalószínűbben ártalmas domaineket, a más nyelv miatt, de tartok tőle ez nem lesz elég és bizony sok időbe kerül, míg kiderül valami.
      Közben találtam erről egy interjút Matt Cuttssal.

      • Portik Zalán 2012 november 06. 2:09

        Jó néhány munkaórátok lehet benne, reméljük szerencsés lesz, bár még nem találkoztam olyan cikkel, ahol nagy sikerről számoltak volna be…

        Újabb kérdés: Az egyértelműen spam oldalakat kizártátok, vagy nem is foglalkoztatok vele?
        A nem szövegkörnyezetes linkeket is tiltottátok vagy olyan nem is volt?
        PL.: wyw.hu

        • Baross Ferenc 2012 november 06. 2:50

          Persze hogy nem számoltak be nagy sikerekről, hisz még el se telt az a néhány hét, ameddig átfut a dolog.

          Túl mélyre nem ástam bele magam az egyes weboldalakba; inkább nagy tömegével akartam megszabadulni a linkektől, biztos maradt benn gyenge link valamennyi, de pár darab már csak nem okozhat problémát.

          • Portik Zalán 2012 november 06. 3:02

            Köszi, az infót. 🙂 A hétvégén lemegy egy akció és a következő héten lesz időm nekem is ezzel foglalkozni, előre félek tőle…

  • Rápli András 2012 november 08. 12:44

    Színvonalas cikk! Le a kalappal. Különösen örülök a külső forrásoknak, a horgonyszöveges kutatásnak – igen érdekes.

    • Baross Ferenc 2012 november 08. 12:49

      Köszönöm; örülök hogy tetszett és hasznosnak találtad.

Szólj hozzá!